Rácsos almatorta
 |
 |
Hozzávalók:Tésztája
|
|
 |
Töltelék
|
Elkészítés:
Én cikkekre vágott mélyhűtött almát használtam. Ha te is, akkor azzal kell kezdeni, hogy vedd ki a mélyhűtőből az almát. Egyébként meg mosd meg, hámozd meg, vágd négybe, és vágd ki a magházát. A mélyhűtött almát ne olvaszd fel teljesen, mert akkor plötty lesz. Kb. 1 óra állás után már kis ütögetésre szétválnak a cikkek, és könnyen le lehet róla szedni a jeget.
Akár mélyhűtött, akár nem, szeleteld fel az almacikkeket kb. 5-8 mm vastagságú szeletekre, és dobd a szeleteket egy lábosba (melegíteni kell majd).
Szórj az almaszeletekre 2 evőkanál kristálycukrot (a barna cukor az egészségesebb), szórj rájuk egy kiskanál fahéjat, és tedd oda melegedni az edényt. Kevergesd az almát. Ha elolvad a cukor, akkor már jó; elolthatod a gázt. (Azért kell ezt az elején elintézni, hogy hűljön ki az alma, mire sor kerül rá; ne meleg almát rakosgassunk a vajas tésztára.)
Ja, és a vaníliacukrot is most szórd az almára, és megint keverd el.
Mielőtt nekifognál a tészta összeállításának, készítsd elő a tortaformát. A forma két részből áll: egy kerek lap az alja, és egy felcsatolható pánt az oldala. Se a kerek lapnak, se az oldalpántnak nem mindegy, hogy melyik az alja és a teteje. Az alsó lapnak az a fele van felül (a forma belseje felé), amelyiken van egy vájat – ez akad be a pánt alján körbefutó vájatba. Tehát a pántnak az az alja, ahol körbefut egy vájat a sütőlap befogadására. A sütőlapot úgy illeszd a pánt vájatába, hogy a pánt csatja már félig rá van zárva.
Jól nyomkodd le körben a tortaforma alját, hogy mindenütt bekattanjon a helyére. Utána fordítsd fel, és nézd meg az alját, hogy körben vízszintes-e. (Ha ferde, akkor még valahol nincs a helyén.)
Vajazd ki a tortaforma alsó lapját és oldalát is, aztán szórj egy kis lisztet a formába, és az alsó lap kocogtatásával oszlasd el, hogy mindenütt beliszteződjön a forma. (Az oldalpánt is.)
Most már hozzákezdhetsz a tésztájához. Egy nagy tálba mérd ki a 30 dkg lisztet, szórj bele egy csipet sót. Egy kis tálkába mérj ki 10 dkg porcukrot, és borítsd a liszthez. Keverd el.
Ha a porcukorban göbök vannak, a fakanállal lapítsd szét őket (legalábbis a nagyobbakat)! A kisebbeket a kezeddel is szét tudod morzsolni.
20 dkg vajat (vagy margarint) vagdoss kis darabokra bele a lisztbe, és a két tenyered között morzsold szét a liszttel. (Én úgy szoktam, hogy egy marék lisztes vajat a két tenyerem közé veszek, és a bal hüvelykujjammal a jobb tenyerem teknőjébe nyomkodom a lisztes vajdarabot.) Üss fel egy tojást egy kis tálkába, és ha kiállja a szagpróbát, akkor pottyintsd a lisztes vaj közepébe kotort fészekbe.
Először önmagával keverd el a tojást a mélyedésben, aztán fokozatosan kaparj hozzá egyre több lisztet. Mindig jól keverd el, csak utána húzz hozzá újabb lisztet. A végén keverd át az egészet fakanállal, de utána már kézzel kell gyúrnod a tésztát. Hamar összeáll, jó tészta. 🙂
Mérd le a tésztagömb súlyát, és saccra vágd le az egyharmad részét – ebből lesznek majd a rácsok a tetejére. Formálj gömböt mindkét részből.
A tészta általában 66 dkg szokott lenni, tehát a harmada kb. 22 dkg. Méréssel ellenőrizd, hogy nagyjából jól vágtad-e el a tésztát. Ha kell, csippents le abból, amelyikből el kell venni, és tedd a másikhoz. Nekem 19 dkg-ra sikerült a kis gömb, ezért lecsippentettem egy keveset a nagy gömbből, és a kicsihez tettem. (Persze, nyugodtan hagyhattam volna így 19 dkg-osnak is a kis gömböt, legfeljebb csak vékonyabb rácsokra futotta volna majd a tetejére.)
Vedd elő a nyújtódeszkát és a sodrófát! Lisztezd le a deszkát, és nyújtsd ki a nagyobbik tésztát akkorára, hogy minden irányban 3-4 cm-rel nagyobb legyen, mint a tortaforma alaplapja. Egyszer-kétszer hajtsd fel a tésztát, és hints alá lisztet, hogy ne ragadjon le a tészta.
Ha úgy gondolod, hogy már elég nagyra nyújtottad a tésztát, akkor ellenőrzésképpen tartsd fölé a tortaformát, és ha mindenütt túlér 3-4 centivel, akkor jó. Magadtól kiindulva tekerd fel a sodrófára a tésztát. Tedd a tortaformát magad elé, a nyújtódeszkára; tedd a sodrófát a forma távolabbi felére, és magad felé haladva tekerd le a tésztát a sodrófáról. Letekerés közben csak alig érjen a sodrófa a tortaformához, nehogy a forma elvágja a tésztát.
Ha legöngyölted a tésztát, akkor a szélénél fogva helyezd bele a tortaformába. Ilyenkor általában berogyik az alapkörön túlnyúló tészta, ami természetes. Hajtogasd ki, és nyomkodd oda a forma oldalához. (Jártam már úgy, hogy nem tudtam az oldalfalhoz nyomkodni; nem állt meg – ekkor ruhacsipesszel csíptettem oda 3 helyen, hogy ne rogyjon be. 🙂 )
Igaz, hogy nem most következik, de jobb, ha minden elő van készítve a töltelékhez, ezért most vagdoss fel két marék dióbelet. Nem kell ledarálni, csak egy aprítóban felvagdosni. (Ha nincs aprítód, késsel is felvagdoshatod.) A rugós hagymavágót felfordítottam, a csészéjébe tettem egy marék dióbelet. Rátettem a vágódeszkát, majd így együtt visszafordítottam, hogy a deszka legyen alul. (Azért kell ez a felfordítás, mert ha leteszem a deszkára a marék diót, akkor szétfolyik, nem fér be az aprító burája alá.) A rugó nyomkodásával a kések felaprítják a dióbelet. Forgatni is kell a rugó nyomógombját, mert azzal forog a kés is, és így mindig máshol aprítja a diót.
Biztosan maradnak a kupacban nagy szemek is, ezeket kézzel törd néhány darabra. Az aprított diót kapard egy tálba, és apríts össze egy másik marék dióbelet is.
Készítsd elő a lekvárt is. Savanykás lekvárokkal finomabb! Azt hiszem, nekünk feketeribizli lekvárral ízlett a leginkább, de csináltam már szeder-, ribizli-, meggylekvárral is, és ezek keverékével. Itt most ribizli- és szilvalekvárt kevertem, mindkettőből 2-2 evőkanállal vettem.
Innen már gyorsan megy, úgyhogy gyújtsd be a sütőt, állítsd 180 fokra (közepesre).
Kend meg a tésztát lekvárral. Tépd le a nagyon zavaró tésztacafatokat – a többit majd csak a rácsozás előtt.
Fektesd rá az almaszeleteket a lekváros tésztára. Ne túl sűrűn, mert hátha nem elég az alma. A nagyobb szeleteket rakd fel előbb, mert ha marad ki, akkor a kisebbeket könnyebb betenni a hézagokba.
 |
A kimaradó almaszeleteket tömd a hézagokba. Szórd rá az aprított diót, és csorgasd rá az almás lábosban visszamaradó kevéske fahéjas, cukros lét. |
Most már csak a rácsozás van hátra, úgyhogy tépd le a fölösleges tésztákat, és tedd a kis tésztagömbhöz. A végén gyúrd egybe a rácsnak való tésztagömböt a letépkedett tésztacafatokkal.
Tépj le egy pogácsa nagyságú darabot a tésztából, és a nyújtódeszkán sodorj belőle kisujjnyi vastag hengert a két tenyereddel.
Először középre tegyél fel egy rácsot, utána felváltva tőle jobbra és balra. (Én 7 rácsot szoktam fektetni.)
Utána keresztben is rácsozd be a tortát, megint középről kiindulva. Ha úgy látod, hogy bőven van még tészta, akkor tömörítsd össze a rácsokat. (Ha meg kevés a tészta, akkor vedd le a rácsot, és nyújtsd vékonyabbra.)
A tortaforma alá tégy egy másik tepsit, mert azt tapasztaltam, hogy kifolyik (talán a lekvár, vagy csak a vaj…nem tudom). Tedd be a sütőbe, a középső rácsra 35 percre sülni.
Miután kivetted, várj legalább fél órát, csak utána csatold le a tortatartó oldalpántját. Az alsó fémlappal együtt csúsztasd egy szép tortatartóra. A szeleteléssel várj újabb fél órát! (Egyszer úgy jártam, hogy épp jött egy barátunk, mondtam neki, hogy várjon egy kicsit, mindjárt kész. Ahogy kivettem a sütőből, már csatoltam is le a pántot, és kettévágtam a tortát, hogy a felét odaadjam kedves barátunknak. Csakhogy szétment az egész. Végül belapátoltam egy dobozba, úgy vitte el. Nem győztem mentegetőzni, hogy még sose jártam így. 🙁 )
 |
Mindig mindenkinek nagyon ízlik! 🙂 Alig van tésztája, a töltelék kellemesen savanykás, a diódarabokat pedig jó ropogtatni. 🙂 Jó étvágyat! |