Kajareceptek kezdőknek

Előzmény: Edmund Bertram elmeséli Fannynak – aki szerelmes Edmundba -, hogy meglátogatta szerelmét, Mary Crawfordot azért, hogy megbeszéljék a botrányos esetet: Edmund húga, Maria, aki fél éve ment férjhez, most megszökött a szeretőjével, Henryvel, Mary bátyjával.

Edmund valóban találkozott Crawford kisasszonnyal. … Úgy gondolta, ez lesz az utolsó, a legutolsó baráti együttlétük; elképzelte, micsoda szégyent és keserűséget kell éreznie (Henry) Crawford húgának, s olyan meghatott, odaadó lelkiállapotban indult el hozzá, hogy Fanny már-már attól félt, talán mégsem ekkor találkoztak utoljára. De ahogy a történet lassanként kibontakozott, megszűntek a félelmei. Mary komolynak – igen: feltétlenül komolynak -, sőt izgatottnak látszott, mondta Edmund; de még mielőtt a vendég egy értelmes mondatot ki tudott volna nyögni, olyan hangnemben tért rá a tárgyra, hogy azon csak megütközni lehetett. – Így kezdte: »Hallottam, hogy Londonban van. Találkozni akartam magával. Beszéljük meg ezt a kínos ügyet. Ki hitte volna, hogy a testvéreink ilyen könnyelműek?« Képtelen voltam felelni, de azt hiszem, az arcomról is leolvashatta a választ. Érezte a megrovásomat. … Így kezdte, Fanny, de ahogy folytatta, azt szégyellem … elismételni előtted. … A lényege az volt, hogy komolyan haragszik mindkettőjükre a könnyelműségük miatt. Elítélte a bátyja könnyelműségét, … de még jobban elítélte szegény Mariáét: óriási könnyelműség volt feláldozni egy ilyen társadalmi állást, és ilyen nehézségekbe bonyolódni pusztán azért, mert elhitette magával, hogy szereti egy férfi, aki már régóta világosan kimutatta a közönyét. Képzelheted, mit éreztem! … Hogy nem talál erősebb szót! És ilyen félvállról, nyugodtan, hűvösen elemezgeti! Hát a női természet, vagy mondjam inkább: az erkölcs, nem készteti egy csöpp megvetésre, viszolygásra, irtózásra? …
Egy kis szünetet tartott, majd csöndesebben, csüggedten folytatta: – … Csak könnyelműséget látott benne, azt is csak azért, mert kiderült. Hogy nem voltak elég körültekintőek, óvatosak, … egyszóval … jaj, Fanny! … a leleplezést vetette a szemükre, nem pedig a bűnt. Az óvatlanságuk miatt fajultak odáig a dolgok, azért kellett a bátyjának lemondania mindarról, amire vágyott, és megszöknie vele. — Jane Austen: A nasfieldi kastély, 47. fejezet